438 research outputs found
Hungary and the second Anglo-Boer war
A 19. század utolsĂł Ă©veiben a világ nagyhatalmai versenyt futottak egymással, hogy megszerezzĂ©k a földgolyĂł utolsĂł „szabad”, addig mĂ©g egyikĂĽk által sem gyarmatosĂtott terĂĽleteit, s közben már kĂ©szĂĽlĹ‘dtek arra a nagy háborĂşra is, amelynek vĂ©gĂ©n a gyĹ‘ztesek megszerezhetik maguknak a legyĹ‘zött ellenfeleik által addig meghĂłdĂtott terĂĽleteket. Eközben Magyarországon – amely a kiegyezĂ©st követĹ‘en az Osztrák–Magyar Monarchia rĂ©szĂ©vĂ© vált – az 1867 utáni Ă©vtizedekben rendkĂvĂĽl látványos gazdasági fejlĹ‘dĂ©s ment vĂ©gbe, ami mĂ©g a századfordulĂłn is javában tartott. A gazdasági sikerek mellett ugyanakkor az 1890-es Ă©vektĹ‘l kezdve egyre inkább Ă©rezhetĹ‘vĂ© vált, illetve fokozĂłdott a belsĹ‘ politikai feszĂĽltsĂ©g, amelyben számos tĂ©nyezĹ‘ játszott szerepet. Ilyen tĂ©nyezĹ‘ volt az agrárius-merkantil ellentĂ©t, az Ausztria Ă©s Magyarország közötti vám- Ă©s kereskedelmi szövetsĂ©g idĹ‘szakos megĂşjĂtása, a közös hadsereg, illetve a hadsereg vezĂ©nyleti nyelvĂ©nek kĂ©rdĂ©se, valamint az erĹ‘södĹ‘ nemzetisĂ©gi törekvĂ©sek is. Ilyen körĂĽlmĂ©nyek között nem csoda, hogy az erĹ‘södĹ‘ nemzetközi Ă©s magyarországi politikai feszĂĽltsĂ©g lĂ©gkörĂ©ben hatalmas visszhangot keltett a második angol–bĂşr háborĂş kitörĂ©se, Ă©s a háborĂşt annak lezárásáig Ă©lĂ©nk figyelemmel kĂsĂ©rte a magyar sajtĂł, a politika Ă©s a közvĂ©lemĂ©ny is.
Noha kĂ©tsĂ©gkĂvĂĽl az I. világháborĂşt megelĹ‘zĹ‘ idĹ‘szak egyik meghatározĂł törtĂ©nelmi esemĂ©nyĂ©rĹ‘l van szĂł, a második angol–bĂşr háborĂş tĂ©mája csak elvĂ©tve bukkan fel a hazai törtĂ©nelmi szak- Ă©s ismeretterjesztĹ‘ irodalomban. DisszertáciĂłm megĂrásával – melynek tĂ©májául a második angol–bĂşr háborĂş Ă©s Magyarország viszonyát választottam – ezt a hiányt (is) szerettem volna pĂłtolni.
Az általam vizsgált terĂĽlet három fĹ‘bb elembĹ‘l áll. Az elsĹ‘ fontos elem a bĂşr háborĂş Ă©s a magyar politikai Ă©let viszonya, kapcsolata. A nagyobb napilapokban a háborĂş iránt megnyilvánulĂł intenzĂv Ă©rdeklĹ‘dĂ©shez kĂ©pest a hivatalos magyar politikai Ă©let fĹ‘bb szĂntereiig (parlament, közösĂĽgyi országos bizottságok, közös minisztertanács) a bĂşr háborĂş kĂ©rdĂ©se a vizsgált idĹ‘szakban csak ritkán jutott el. Ugyancsak a politikai vonatkozásokkal összefĂĽggĂ©sben vizsgálom a Monarchia bizonyos kĂĽlkĂ©pviseletei által a bĂ©csi kĂĽlĂĽgyminisztĂ©riumba kĂĽldött jelentĂ©seket, kĂĽlönös tekintettel a fokvárosi fĹ‘konzul Ă©s a londoni nagykövet jelentĂ©seire.
A második, Ă©s a három közĂĽl a leghangsĂşlyosabb, ezáltal disszertáciĂłm gerincĂ©t kĂ©pezĹ‘ rĂ©sz a bĂşr háborĂş megjelenĂ©se, tĂĽkrözĹ‘dĂ©se a magyar sajtĂłban (szűkebb Ă©rtelemben vĂ©ve a jelentĹ‘sebb fĹ‘városi Ă©s országos napi- Ă©s hetilapokban). A vizsgált országos Ă©s fĹ‘városi lapokban megjelent cikkek rendkĂvĂĽl nagy számára valĂł tekintettel a sajtĂłanyag bemutatásánál tematikus elrendezĂ©st alkalmaztam.
A disszertáciĂł harmadik rĂ©szĂ©ben egy viszonylag kevĂ©ssĂ© ismert tĂ©mával, a bĂşr háborĂşban rĂ©szt vevĹ‘ magyar (illetve magyar származásĂş) önkĂ©ntesekkel, katonákkal foglalkozom. Eddig sem volt ismeretlen az a tĂ©ny, hogy a második angol–bĂşr háborĂşban több magyar önkĂ©ntes is harcolt a bĂşrok oldalán. A fellelhetĹ‘ Ărásokban – ideĂ©rtve a szakirodalom mellett az ismeretterjesztĹ‘ cikkeket, illetve kĂĽlönbözĹ‘ internetes fĂłrumokat is – leggyakrabban mintegy tucatnyi önkĂ©ntest emlĂtenek, holott tĂ©nylegesen ennĂ©l jĂłval nagyobb volt a DĂ©l-Afrikában (a bĂşrok, illetve az angolok oldalán) harcolĂł magyarok száma.
In the last years of the nineteenth century the world’s most powerful nations were racing for the last “free” territories on the globe, which had not been colonised by any of them. Meanwhile, they were preparing for the Great War the winners of which could get the territories previously conquered by the losers. With the Compromise of 1867 Hungary became part of the Austro–Hungarian Monarchy, after which great economic developments started, and these changes were still present at the turn of the century. In spite of the economic growth, the political tension in Hungary got more serious from the 1890s. This was caused by a lot of different factors, for example, the agrarian-mercantile conflict, the renewal of the custom- and trading treaty between Austria and Hungary, the joint army and its commanding language, as well as the increasing national eagerness. No wonder that in the atmosphere of growing tensions in the international as well as in the Hungarian politics, the outbreak of the Second Anglo–Boer War got a great echo and was followed and watched by the Hungarian press, the politicians and the public, too, until its end. Even though the Second Anglo–Boer War is one of the most important historic events before the First World War, it rarely appears in the Hungarian specialist and informational literature. With my thesis, the topic of which is the connection between the Second Anglo–Boer War and Hungary, I wanted to compensate this shortage.
The area I studied consists of three aspects. The first important aspect is the relationship between the Boer war and the Hungarian political life. Compared to the intensive interest for the war by the major daily papers, politicians rarely dealt with the topic on higher levels (National Assembly, Austro–Hungarian Committee, Cabinet Council). I studied the reports sent from certain missions of the Monarchy (focusing on those of the consul general in Cape Town and the ambassador in London) to the Ministry of Foreign Affairs in Vienna.
In the second and most important part of the three I dealt with how the Hungarian press presented the Second Anglo–Boer War. Because of the huge amount of the articles in capital and nationwide papers I used a thematic classification.
In the third part of the thesis I dealt with a little-known topic, the Hungarian volunteers and soldiers (or those of Hungarian origin) in the war. It is already known that Hungarian volunteers fought on the side of the Boers in the Second Anglo–Boer War. The available sources, including specialist literature, informational articles and websites, usually mention about a dozen of volunteers, however, there were much more Hungarians fighting in South-Africa, either on the side of the Boers or in the English army.N
Személyiségkép és alkotmányos identitás a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (III. rész)
Who Are “We, the People”? Biases and Preferences in the Hungarian Fundamental Law
The essay provides a critical overview of the biases and preferences within the phrasing of the Hungarian Fundamental Law. It is a short, primarily textual analysis, which unfolds possible interpretations and normative definitions for how the constitution envisages (ideal) members of the political community
Ki Ă©s mi a magyar? Az AlaptörvĂ©ny preferenciái kritikai perspektĂvábĂłl
Az Ărás az AlaptörvĂ©ny preferenciáirĂłl szĂłl. Rövid, elsĹ‘sorban textuális elemzĂ©sre Ă©pĂtett vizsgálat arrĂłl, hogy a szöveg jelentĂ©startalmába milyen Ă©rtelmezĂ©si lehetĹ‘sĂ©gek vannak belekĂłdolva arrĂłl, hogy az alkotmány kiket tart a politikai közössĂ©g (ideális) tagjainak
Kontrollelmélet újratöltve?
A kollĂziĂłs magánjog egyik alaptĂ©tele Ăgy szĂłl: „A jogi szemĂ©lyek jogalanyiságának egyik fontos jellegzetessĂ©ge, hogy az elkĂĽlönĂĽl tulajdonosainak, tagjainak jogalanyiságátĂłl. … A jogi szemĂ©ly, Ăgy pl. a gazdasági társaság önállĂł jogalany … a jogi szemĂ©ly mögött állĂł termĂ©szetes szemĂ©lyek állampolgárságának nincs relevanciája a jogi szemĂ©ly honosságának kollĂziĂłs megĂtĂ©lĂ©se szempontjábĂłl. A nemzetközi kollĂziĂłs magánjog elmĂ©letĂ©ben, valamint a gyakorlatban ennek ellenĂ©re idĹ‘rĹ‘l idĹ‘re mĂ©gis elĹ‘tĂ©rbe kerĂĽltek olyan nĂ©zetek Ă©s Ă©rvĂ©nyesĂĽltek olyan törekvĂ©sek, melyek a jogi szemĂ©lyeket a mögöttĂĽk állĂł termĂ©szetes szemĂ©lyek, tulajdonosaik honossága szerint kĂvánták megĂtĂ©lni. Ez kĂĽlönösen háborĂşs helyzetben kerĂĽlt elĹ‘tĂ©rbe.” Ez az Ărás a kontroll-elmĂ©let a terrorizmus elleni háborĂş, a terroristaszervezetek támogatásával összefĂĽggĂ©sben alkalmazott pĂ©nzĂĽgyi, valamint ahhoz kapcsolĂłdĂł egyĂ©b szankciĂłk során törtĂ©nĹ‘ sajátos felĂ©ledĂ©sĂ©t vizsgálja. A felvetett kĂ©rdĂ©seket elsĹ‘sorban amerikai pĂ©ldák szemlĂ©ltetik, de megjegyzendĹ‘, hogy mikĂ©nt a szabályozás, Ăşgy az alkotmányos problematika is szinte mindenĂĽtt hasonlĂł. A terrorellenes intĂ©zkedĂ©sek során ugyanis azt láthatjuk, hogy egyes esetekben jogi szemĂ©lyek a terrorizmust valamilyen formában támogatĂł tevĂ©kenysĂ©ge kapcsán a tĂ©nyleges tulajdonos (többnyire arab vagy muzulmán) magánszemĂ©lyek, illetve közhasznĂş szervezetek adományozĂłi válhatnak pĂ©nzĂĽgyi, idegenrendĂ©szeti Ă©s adott esetben bĂĽntetĹ‘jogi szankciĂłk alanyaivá. Az utĂłbbi eljárások tekintetĂ©ben alkalmazott felrĂłhatĂłsági standardok, illetve az eljárás alá vont szervezetek Ă©s szemĂ©lyek vonatkozásában (a kritikusok szerint) megállapĂthatĂł a muzulmánokat Ă©s arabokat sĂşjtĂł etnikai diszkrimináciĂł
Zsidónak (nem) lenni: az identitás megválasztásához fűződő jog
Az Ărás a közĂ©p-eurĂłpai zsidĂł identitás problematikáját használva referenciapontul, azt a kĂ©rdĂ©st járja körĂĽl, hogy lĂ©tezik-e az etnikai identitás szabad megválasztásának joga nemzeti vagy nemzetközi jogi instrumentumokban
- …